Nyírtelek város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyíregyházai kistérség
Lakosság: 7114 fő
Terület: 67.92 km²
Népsűrűség: 104,74 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 42

Fekvése

Földrajzi adatok: A megyeszékhely vonáskörzetében helyezkedik el, attól ÉNY-ra, a Nyugati, vagy Lőszös Nyírség kistáj részeként. Elérhetőség vasúton: Vasútállomással rendelkezik. Elérhetőség közúton: A 38-as főút átszeli a települést.

Története

Nyírtelek története:

A falu ugyan állott már a XIV. század elején Királytelek néven, de önálló községként 1952-ben alakult meg, amikor az egykor önálló pusztához hozzácsatolták Nyíregyháza közeli tanyabokrait is. Eredetileg alighanem várbirtok tartozék volt.

1353-ban a Gutkeled nemzetség-beli Báthori Berecket és fiait Lajos király megerősítette birtoklásában. Ettől kezdve mindig a Báthory család közös birtoka volt és követte a Báthory-birtokok sorsát.

1588-ban 44 jobbágy háztartásából Horváth Menyhért 15-öt bírt, a többi a Báthoriaké volt.

1618-ban átmenetileg a tokaji várhoz tartozott, de a következő évben Nyíregyházával együtt Bethlen Gábor, majd halála után Lónyay Zsigmond illetve Csáky István birtoka volt, aki az 1592-ben elpusztult helyet be akarta – sikertelenül – népesíteni.

1698-ban Csáky Borbála néven Polocsay Istvánné lett, és Palocsay Zsigmond Jósa Istvántól

1712 körül váltotta vissza, letéve érte a zálogsummát. Ettől kezdve 1944-ig a Palocsay-örökséget átvevő Dessewffy család pusztája volt, amelyet a XVIII. század-ban legelőként adtak bérbe, a

XIX. század elején pedig majorságot építettek rajta.

1971-ben pedig nagyközséggé vált.

2005. július 1-jei hatállyal várossá vált az addigi nagyközség.

Nevezetességei

Műemléki védettségű épületek

Szentháromság-szobor, (barokk, 18. század),
Római katolikus kápolna (gótizáló-romantikus, 1874. Berendezés: padok, főoltár, romantikus. Kastély utca 3.
AGROGÉP KFT irodája, a volt Dessewffy-kastély (klasszicista, 1820 körül, nagy mértékben átalakítva 1951-ben).

Következő községek

További községek